Mezőfalva Nagyközség Önkormányzatának

GAZDASÁGI PROGRAMJA

2006. október 1. – 2010. október 1-ig.

■ I. fejezet

Bevezető
A település 1811-es alapítása óta központi szerepet tölt be a térségben. Az elmúl időszak változásaiban azonban, ez egyre inkább alulértékelődött.  A mostani gazdasági programnak egyik legfontosabb célkitűzése kell, hogy legyen, hogy a nagyközség térségben újra központi, meghatározó szerepet töltsön be.  A változások miatt azonban figyelembe kell venni, hogy a központi finanszírozás, a pályázati források is a kistérségeket és a régiókat részesítik előnyben, ezért a folyamatos egyeztetések kapcsán kompromisszumokat kell kötnünk annak érdekében, hogy a falu erős ütemben tudjon fejlődni.

Fontos prioritás az, hogy odafigyeljünk környezetünk védelmére, hogy gyermekeink egy egészségesebb tisztább környezetben tudjanak felnevelődni. Nagy fontos feladatnak tartom, a község közoktatásban betöltött szerepének erősítését, gondolok itt az óvodai nevelésre, az alapfokú oktatásra, a művészetoktatásra és a középiskolai kérdésre. A település nemzetközi kapcsolataival nem sikerült testvér-települést találnia. Fontos, hogy ezt a kérdést rendezzük, ezt támasztja alá az is, hogy a községben német kisebbségi önkormányzat működik, ebben a munkában az ő segítségükre is számítok.

■ II. fejezet

Rövid történeti áttekintés
Mezőfalva nagyközség a Mezőföld délkeleti részén fekszik, amely terület legelőkben gazdag, kiváló termőföldű és vízfolyásokkal is ellátott, földművelésre kiválóan alkalmas. Éppen ezért e terület mindenkor biztos megélhetést nyújtott az ott megtelepedő emberek számára.

Miután a magyarság 896-ban véglegesen megtelepedett, Géza fejedelem besenyőket telepített le ezen a vidéken és a besenyő telepek bizonyos önállóságot élveztek egészen a 14. század közepéig. Ispánságukat Nagy Lajos király szüntette meg, felvette őket az országos nemesek sorába. A mezőfalvi vidék királyi birtok volt és folyamatosan lakott, a 10-13. századból több helyen ismerünk falvakat.

A tatárjárás elpusztítja a terület lakosságának nagy részét. A 15-16.század lakossága a török korban elpusztult.

A Mezőföld kis településeinek hálózatát nem kiemelt morfológiai adottság, jelentős vízi vagy közlekedési út hozta létre. Erre a tájra a termőföld vonzotta az embereket.

A tatárok után a törökök dúlják végig a területet.

1659-től Mezőföld nagy része a Zirci Apátság birtoka lett, ennek egy részét alkotta a mai Mezőfalva területe. A területek része a ciszterek és a két világi birtokos tulajdonában maradt egész 1947-ig. A település közigazgatási területének kb 80%-a egyházi 10-12%-a világi nagybirtok volt.

A térség tudatos fejlesztését, a birtokrendszer megszerzését 1766-tól kezdte meg a német apátsághoz tartozó Zirci Apátság.

A XVIII. század végétől kb 4500 kat. holdanként, sakktáblaszerűen alakították ki a vízfolyások mellett a majorrendszert.

A XIX. század elején az intenzív mezőgazdasági művelésre való áttéréshez többmunkás kézre volt szükség, így 1812-ben Dréta Antal zirci apát József királyi herceg közbenjárásával Hercegfalva néven új, szabályos utca és telekrendszerű jobbágyfalut telepített a térségbe.

A telepített emberek kétharmad része sváb származású volt, akik Mór környékéről érkezett ide. A lakosság többi része magyarnak, szlávnak, tótnak tartotta magát. 

A jobbágyfaluhoz hasonló rendszerben alakították ki az 1830-as évektől kimért szőlőhegyet, a Hercegfalvi szőlőket.

Hercegfalva 1848 után élte „virágkorát” . Az 1848-as szabadságharc után a nagy számú német többség miatt kapott a település kiemelt szerepet az újraszerveződő közigazgatási rendszerben. A település járási székhelyként működött 1850 és 1854 között. Hercegfalu járáshoz tartozott ezen időszakban négy mezőváros (Adony, Dunapentele, Cece, Sárosd). Valamint kilenc falu, összesen 13 település.

A XX. század eleji gazdasági válság és az I. világháború nehéz időket hozott a mezőföldre is.

A térségből sok munkás ember vándorolt ki Amerikába. A faluból 1241 férfit vittek el fronszolgálatra.

A két világháború között virágzó mezőgazdasági termelés Hercegfalva térségének gazdagodását is szolgálta. A hat majorban népiskolai oktatás folyt. Kiépült a vasúthálózat, 1938-ban felszentelték az új plébánia templomot, több majorság a mai formájában kialakult, vasúton értékesítették a jó minőségű gabonát, naponta szállítottak tejet Pestre.

Mezőföld ezen része a II. világháborúban hadműveleti terület volt. 1946. májusában a térségből több ezer németet telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe.

1949-től a megkezdődött a tsz-ek szerveződése.158-ban már a földterületek 98%-a állami tulajdonban van. A Mezőfalvi Állami Gazdaság 1960-ban a térségben már 17.600 ha-on gazdálkodik.

1954-19990 között a mezőgazdasági termelés fellendül, de már a 70-es évektől egyre többen Dunaújváros üzemeiben dolgoznak.

Mezőfalva belterülete majdnem a kétszeresére nő 1945-1980 között. Fentieken túl a belterületi népesség nagymértékű növekedése részben a Honvédség fejlesztő szerepének, részben Dunaújváros erőteljes munkaerővonzásának köszönhető. 1961-ben kiépül a Mezőfalvát Dunaújvárossal összekötő út.

A rendszerváltást követően, a 90-es évek elején a mezőgazdaság és az ipar országos válsága súlyos helyzetbe hozta a térség településein élőket is. Az addig a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban és a dunaújvárosi ipari üzemekben (vasmű, házgyár, papírgyár) dolgozó mezőfalviak létbiztonsága megrendült. Ezzel egyidejűleg több dunaújvárosi lakó költözött a településbe, ahol az alacsony telekárak mellett saját lakáshoz juthattak, és saját kertjük műveléséből egészíthették ki csekély jövedelmüket.

Az Állami Gazdaságból létrejött Mezőfalva Zrt, a 90-es évek végén magánkézbe került, a cég a tartós bérletbe adott állami tulajdonú földeken gazdálkodik. A tsz megszűnt, a hozzá tartozó földterületeket a kárpótlás során magántulajdonba adták, így meglehetősen elaprózott birtokszerkezet alakult ki. A majorok egy részében megszűnt a tevékenység, az épületek és az infrastruktúra állaga leromlott.

Az utóbbi években a korábban Dunaújvárosban dolgozó helyi lakosok egy része magánvállalkozóként önállóan keresi a boldogulást.

Nehezen, de mégiscsak meginduló birtokkoncentráció, a családi gazdaságok kialakulása, valamint az országos és uniós támogatási és pályázati rendszerek bevezetése kedvező változásokat jelenthet a mezőgazdaságban. A dunaújvárosi üzemek helyzetének stabilizálódása várhatóan újra foglalkoztatni tudja a környék szabad munkaerő-kapacitását.

■ III. fejezet

Helyzetelemzés
1.) A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága

A település Dunaújvárostól 16 km-re nyugati irányban helyezkedik el, két fő közlekedési út találkozásánál, amelyik a Dunaújváros – sárbogárdi út és a Székesfehérvár – dunaföldvári út. A település a Mezőföldön helyezkedik el, területe alapvetően sík. A település külterülete 8006 hektár, belterülete pedig 276 hektár. A külterületen jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ami a jó minőségű csernozjom talajokon biztosított.

Várhatóan a megépülő M8-as autópálya, ami érinti a települést, előnyöket hozhat a község számára. A település alapvetően mezőgazdasági adottságú, ebből adódóan nem számít jelentős foglalkoztatónak. A Dunaújváros közelségét kihasználva azonban, a Dunai Vasmű jelentős számú mezőfalvi lakost foglalkoztat.

2.) Főbb demográfiai jellemzők
Lakosságszám 2006-12-31-én          5068 fő

2/a. a születések és halálozások számának alakulása az elmúlt 4 évben

2/b. A népesség kor szerinti megoszlása 2006. január 1-jén.

3.) Az infrastruktúra helyzete
A település közúton jól megközelíthető, a vasút kiépítettsége meg van ugyan, azonban az állomás falutól való távolsága jelentős, ezért nem meghatározó. A településen az ivóvíz-, gázhálózat a teljes belterületen kiépített, a szennyvíz-csatorna beruházás I. ütemének próbaüzeme zajlik jelenleg, aminek végleges átadása 2007. május 31-én fog megtörténni. Itt a település mélyebben fekvő részei kerültek csatornázásra, illetve megépítésre kerültek a főművek. A település teljes területén megoldott a vezetékes telefonellátottság, azonban a mobil szolgáltatók terjedésével a lakosok bizonyos száma, - mivel a vezetékes telefonját nem használta – ezért kiköttette. Igénybe vehető még a településen a kábeltelevízió szolgáltatása is. A településen megoldott a szilárd hulladék elszállítása is, mely heti rendszerességgel történik.

4.) Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele
A településen vállalkozási tevékenységet végzők száma és összetétele 2006-ban.

5. ) az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása
Az önkormányzat főbb intézményei:
- Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
Címe: 2422 Mezőfalva, József nádor u. 13.

A község központjában lévő épület komplexum a gyermekek oktatásának testi, szellemi fejlődésének szinte minden részét biztosítja. Jelen pillanatban a tanulói létszám: 487 fő

Tanári létszám: 42 fő

Az iskola életében a 2007-es év jelentős változásokat hoz. A szegregált osztályok megszüntetésével megvalósításra kerül a teljes integráció, amely 2007. szeptember 1-től bevezetésre kerül. Ezzel kapcsolatosan szakértőket kértünk el annak elbírálására, hogy az iskolában dolgozó pedagógusok felkészültek-e arra, hogy ezt a teljes integrációt eltudják-e végezni. Az Ő egyértelmű állásfoglalásuk az volt, hogy tanítóink, tanáraink egyaránt felkészültek a feladat ellátására. A másik még jelentősebb horderejű változás az iskola életében, hogy Hantos községgel intézményi társulást hozunk létre, ahol székhelyintézmény a mi iskolánk, a hantosi pedig tagintézmény lesz.  A Napközi Otthonos Óvoda címe: 2422. Mezőfalva, Kinizsi u. 48. Óvodai gyermeklétszám: 157

Óvónői létszám: 8fő

Az óvodában is intézményi társulást hozunk létre Hantos községgel. Az óvoda mellett működik a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésében a konyha. Itt elsődlegesen az óvodások étkezésének biztosítása, ezen kívül iskolai étkeztetés és szociális, valamint dolgozói étkeztetés is történik.

A konyhával szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy az ételek elkészítése során előnyben részesítse az idényszerű friss alapanyagokat.

Egészségügy
Az egészségügyi alapellátás Mezőfalván teljes körűen biztosított. A falu felnőtt lakosságát két körzeti orvos látja el. Külön biztosított a gyermekorvos, illetve vállalkozóként dolgozik a fogszakorvos. Kisebb labor fenntartását is biztosítjuk annak érdekében, hogy az alapvető orvosi laborvizsgálatokat itt a helyszínen el tudjuk végezni, és ne kelljen a lakosságnak ezért Dunaújvárosba utaznia. 

Szociális ellátás
Az önkormányzat fenntartásában működik a Családsegítő-, Szociális-, és Gyermekjóléti Intézmény. Fontos megemlíteni, hogy ez az intézmény szakemberrel teljes körűen ellátott. Megoldandó feladatként fogalmazódik meg az intézménynél a jelenlegi épület átalakítása, illetve esetlegesen új épület bevonása az intézményi feladatellátásba.

Sport, kultúra
Az önkormányzat intézményként üzemelteti a Könyvtárt és a Művelődési Házat. Az ő elsődleges feladatuk a könyvtár működtetése és a mezőfalvi kulturális élet szervezése. Ennek helye egyrészt az iskola épületében lévő könyvtár, valamint a Kinizsi utcai művelődési ház. 1 fő könyvtáros, 1 fő intézményvezető és két fő takarító a jelenlegi személyzet.

Bizonyosan előrelépéseket kell tennünk a művelődésszervezés terén. Fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon az elkövetkező időszakban a civil szervezetekkel történő kapcsolattartás, ill. a velük közösen végzett munkában szerepet kell, hogy kapjon az ünnepek megszervezése is.

A sport területén komoly nehézségekkel küszködünk. Létezik egy Mezősport Kft., ahol az önkormányzat kisebbségi tulajdonos. Ennek a kft-nek lenne a feladata a sportlétesítmény üzemeltetése, azonban ezt a tevékenységet a többségi tulajdonos Simon Lajos és a Budafilter Kft. immáron két éve nem végzi. Rendbe kellene tennünk a sport kérdését ez, azonban komoly akadályokba ütközik, ez pedig azt jelenti, hogy sajnálatos módon a kft. megalakításakor az önkormányzat a sportpálya területét apportként vitte be a cégbe. Az elkövetkezendő időszak feladata lesz az, hogy amennyiben a többségi tulajdonos nem kívánja tovább a sportot üzemeltetni, úgy őt ebből valamilyen formában ki kellene váltani.

Környezeti állapot
Nagyon fontos leszögezni azt, hogy Mezőfalva nagyközség területén környezetszennyező üzem nem végez tevékenységet. A vízrendszer jelenleg a község tulajdonában van és hosszú távon is itt kell tartani. Fontos feladat az, hogy a víz minőségét javítsuk, amit elsősorban a rendszer rekonstrukciójával kell megvalósítani, az ebből eredő hálózati veszteséget, pedig csökkenteni kell.

Az önkormányzat tulajdonában lévő Páskom tó és a mellette lévő 1o hektáros szántó terület egy olyan meghatározó fejlődési irányt ad a falunak, ahol zöldövezeti telkeket alakíthatunk ki, segítve ezzel az ide települő emberek letelepedését.  Komoly érték a föld. Ez a mi községünk területén azért is jelent komoly értéket, mivel a mezőföldnek egyik legjobb részén helyezkedik el a település, a szántóföldi növénytermesztés számára megfelelő környezetet jelent. A település körül az erdőterület aránya (erdősültség is) jónak mondható, ami a levegő tisztaságára, oxigéntartalmára pozitív hatással van.

A teleülés hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere
Az önkormányzatnak fel kell venni a kapcsolatot a környezetében működő jelentős vállalatokkal, vállalkozásokkal, tájékoztatni kell őket az önkormányzat gondjairól, nehézségeiről és céljairól. Mivel jelen vannak a község életében, ezért kell, hogy ők szerepet kapjanak a hosszabb távú elképzelésekben is.

Sajnálatos dolog az, hogy a községnek nincs testvértelepülése. Ennek kiépítése, kialakítása az elkövetkezendő időszak feladata lesz.

Megvalósult és tervezett fejlesztések:
Az elmúlt 8-10 évben megvalósult fejlesztések:

1.) Energiatakarékossági program: 10 millió Ft
- fűtéskorszerűsítés
- világításkorszerűsítés

2.) Közvilágítás korszerűsítés: 10 millió Ft

3.) Önkormányzati utak aszfaltozása: 17 millió Ft

4.) Könyvtár felújítása: 3,5 millió Ft

5.) Eü. Központ bővítése gyermekorvosi rendelővel: 4,2 millió Ft

6.) Családsegítő központ kialakítása: 1,8 millió Ft

7.) Belterületen 4 db buszöböl kiépítése: 18 millió

8.) Butikok előtt szerviz út, járda kiépítése: 3,5 millió Ft

9.) József nádor szobor állítása, park kialakítása: 4,2 millió Ft

10.) 3 km járda építése: 3,5 millió Ft

11.) Ravatalozó felújítása: 3,2 Ft

12.) Rákóczi utcai játszótér felújítása, kialakítása: 7,0 millió Ft

13.) Parkok kialakítása: 1,2 millió Ft

14.) Szennyvízcsatorna I. ütem megépítése: 980 millió Ft

15.) Iskola tetőtér beépítése: 4,5 millió Ft

16.) Óvoda vizesblokkok felújítása: 5,4 millió Ft

17.) Iskola vizesblokkok felújítása: 1,8 millió Ft

18.) Óvoda konyha építése: 4,5 millió  Ft

19.) Bartók utca aszfaltburkolat felújítása: 11,5 millió Ft

20.) Parkolók építése: 1,8 millió Ft

Tervezett és a ciklusban megvalósult fejlesztések:
1.) Belterületi buszöböl építése 4 db: 12 millió Ft

2.) Információs táblarendszer kialakítása: 1,5 millió Ft

3.) Járda építés folytatása: 15 millió Ft

4.) Csapadékvíz elvezető árok felújítás: 25 millió Ft

5.) Övárok felújítása: 4,5 millió Ft

6.) Semmelweis utca páratlan oldalon parkoló kialakítása: 6,5 millió Ft

7.) Főterek kiépítése: 65 Millió Ft

8.) Iskola infrastrukturális fejlesztése és akadály-mentesítése: 250 millió Ft

9.) Művelődési központ tervezése, építése: 15 millió Ft

10.) Polgármesteri Hivatal tervezése, építése: 420 millió Ft

11.) Öregek otthona telek kialakítása, tervezése, építése: 160 millió Ft

12.) Belterületi aszfaltutak felújítása csatorna után: 100 millió Ft

13.) Tanuszoda építése, tervezése: 260 millió Ft

14.) Óvoda tornaszoba építése: 28 millió Ft

15.) Óvoda udvarfelújítás: 4,8 millió Ft

16.) Szennyvízcsatorna II. ütem kivitelezése: 664 millió Ft

17.) Ravatalozó felújítás folytatása: 4 millió Ft

18.) Csomópont kialakítása: 4,2 millió Ft

19.) Játszótér felújítása és építés folytatása: 28 millió Ft

20.) Kerékpárút építése: 120 millió Ft

21.) Építési telek kialakítás, közművesítés: 60 millió Ft

22.) Ivóvízhálózat rekonstrukció: 40 millió Ft

A tervezett fejlesztéseink megvalósításánál az önkormányzat komoly elhatározást tett, pályázatíró céget alkalmaz az elkövetkezendő 4 évre. Döntöttünk azért ebben, mivel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rögzített lehívható pályázati források elérése a település további fejlődése szempontjából fontos feladat. Prioritásokat, és elsődlegességeket nagyon nehéz meghatározni, mivel nem tudni melyik pályázati lehetőség mikor nyílik meg.  Fontos azonban megemlítenünk azt, hogy vannak már olyan megvalósult fejlesztéseink, amik komoly változást hoztak a falu életében. Az önkormányzat és az óvoda épülete előtti területen főleg az óvodások délelőtti behozatala és délutáni elvitelének időszakában jelentős a személyautó forgalom. Annak érdekében, hogy az esetlegesen bekövetkezhető baleseteket elkerüljük, egy parkolót alakítottunk ki, amelynek végleges kialakítását be kell fejezni.

A község útjain súlykorlátozást vezettünk be, melynek alapján a nehéz gépjárművek kitiltásra kerültek. Azonban fontos leszögezni azt is, hogy az intézkedésnek nem az volt a célja, hogy megbénítsa a falu életét, hanem az, hogy a meglévő útjainkat a károsodástól megvédjük. Külön kérelemre behajtási engedély adható. Ki kell alakítani egy olyan övút rendszert, amelyet a gazdák tudnak használni traktorokkal, kombájnokkal és az ő közlekedésüket biztosítani kell. Ennek kapcsán vissza kell állítani a falu végén a Rózsa utca utáni földutat. Az előző testület a régi cigánytelep területét megvásároló vállalkozónak tett olyan jellegű ígéretet, hogy amennyiben a parkolót kialakítja, úgy az ehhez szükséges rendeletet a testület megalkotja. A parkoló melletti cigánytelep megszűnt.

Fontos fejlesztési iránya a községnek a Rendezési Tervben megjelölt ipari park területének hasznosítása. A tervezett fejlesztések között azonban két dolgot fontos kiemelni, az egyik hogy a község csatornázottságát a teljes területre ki kellene terjeszteni, ezzel kapcsolatosan kezdeményeztük, hogy a régió kiemelt projektjeinek listájára felvegyék Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag, Mezőfalva szennyvíz beruházásának II. ütemét. Ez olyan komoly pénzügyi terhet jelent, hogy amennyiben ez a beruházás elindul, az önkormányzat minden szabad forrását igénybe veszi. De ennek ellenére azt gondolom, hogy a beruházás olyan jelentőségű, hogy meg kell valósítani. 

Másik kiemelt fejlesztésünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv által lehetséges fejlesztésként meghatározott TIOP keretében az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Itt egy átfogó átalakításra van szükség, amely szigetelést, nyílászáró cserét és kisebb átalakításokat hozna magával.

A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok: 
Erősségek: 
- Stabil gazdálkodás
- Jó közlekedési lehetőség
- Aszfaltozott úthálózat
- Civilszervezetek működése

Gyengeségek:
- Kevés munkahely
- Gyenge vállalkozások 
 
Lehetőségek:
- Földrajzi elhelyezkedés
- 6-os, 8-as főút közelsége
- Termálfürdő kialakítása

Veszélyek:
- A nagyközség további fejlődése megtorpanhat

Fejlesztési koncepció:
Fejlesztési alapelvek:
Az elkövetkezendő időszak település számára meghatározó feladata a környezetvédelem. A környezetvédelemhez kapcsolódik a csatorna beruházás, az ivóvíz hálózat rekonstrukció, gyermekek egészségesebb környezetben történő felnevelése, illetve a hulladékgazdálkodás.

Fontos előrelépéseket kell tenni a település bel-, és külterületén lévő szemetelés megszüntetésére. Országos folyamat az, hogy az ember belép egy erdőbe, és az első, amivel találkozik egy lerakott zsák szemét, vagy egy szemétkupac. Az önkormányzatnak elhivatottnak kell lenni a tekintetben, hogy ezeket az illegális szemétlerakókat megszüntesse, illetve a szemetelőket keményen büntesse. Amennyiben ezen a vonalon előrelépéseket tudunk tenni, úgy meggyőződésem szerint a település vonzóerejét is növelni tudjuk. Egy egészséges tiszta faluba mindenki szívesen telepedik le.

Előrelépéseket kell tennünk, a jelenleg szinte nem működő falusi turizmus területén. Meglévő értékeinket fel kell kutatni és ezt az ide látogatók számára is meg kell, hogy tudjuk mutatni. Ennek érdekében az Önkormányzat internetes portálját fejleszteni kell.

A település jelenleg rendelkezik olyan ingatlanokkal, amelyeknek fenntartása jelenleg is komoly gondokat okoz. Ennek érdekében az önkormányzati tulajdonú lakásokból mindenképpen indokolt értékesíteni, mivel fenntartásukat a befolyó lakbérek nem fedezik. Indokoltnak tűnik a Vörösmarty úti önkormányzati tulajdonú lakások értékesítése.

Központi helyen van a jelenlegi rendőrség épülete, aminek jelenlegi formájában történő hasznosítása nem indokolt.

Mindenképpen szükséges a két körzeti megbízotti hely betöltése, a második körzeti megbízottnak szolgálati lakást és ott egy irodát kell biztosítani, mivel az épület hosszú éveken keresztül ezt a feladatot látta el. El kell érni a térfigyelő kamerás rendszer kialakítását.

Kisebb lépéseket kellene tennünk az úthálózat fejlesztésében. Az olyan útjaink, melyek jelenleg még nem aszfaltozottak, ezeknek a kivitelezése szükséges lenne. (pl. Kinizsi utca vége, Páskom tó melletti rész)

A program megvalósításának ütemezése:
Mint azt már elöljáróban említettem, a meghatározott fejlesztési célok megvalósítása a pályázati lehetőségek elnyerésétől függ. Ezért pénzügyi nagyságrendeket nagyon nehéz pontosan hozzájuk társítani. Csatorna beruházásunk II. ütemének tervezett költségvetése 684 millió forint. Figyelembe véve, hogy ennek a mértéke a falu egyéves költségvetésének mértékét jelenti, alapvető meghatározó az, hogy milyen pénzügyi konstrukcióban tudjuk megvalósítani. Tervezett fejlesztéseinknél rendelkezünk kész tervekkel, aminek felülvizsgálata és felújítása azonban attól függően, hogy megvalósítására mikor nyílik pályázati lehetőség, indokolt.

Temető önkormányzati tulajdonba vétele, mai kor követelményeinek megfelelő ravatalozó kialakítása.

Piactér főtérként történő kialakítása.