Mezőfalva Nagyközség Hivatalos Honlapja
Mikulás földje központi települése

Az oldal betűméretét a fenti 3 "A" ikonnal tetszése szerint változtatni tudja...

Ma 2024. március 19. kedd, József és Bánk napja van.

Kezdőlap arrow Helytörténet

teltort1.jpg
A középkor lezárását követően az uradalmi rend kialakulását vehetjük szemügyre melynek írásos nyomai már fellelhetők és tanulmányozhatók. A területre jellemzően megmarad a nagybirtok rendszerre épülő mezőgazdasági jellegű hasznosítás. A nagybirtokrend a hasznosítható területek 97%-ra terjed ki. A település jelenlegi formájának kialakítója a zirci apátság, ők szervezik egységes településrendbe a környező kisebb települések csoportját és meghatározzák fejlődési keretrendjét. A település tényleges alapítójának Dréta Antal zirci apátot tekinthetjük.

DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. júl. 22. - Zirc, 1823. dec. 28.) szerzetes, apát. Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított, 1788-1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte.

A település új telkek kiosztásával, vezető szerep hozzárendelésével uradalmi alközponttá vált. A lakosság betelepítését az uradalom más területéről oldották meg, illetve a környező településekről. A gazdasági tevékenységben az állattartás vezető szerepét fokozatosan a növénytermesztés veszi át. A településen jellemzően három telektípus került kialakításra 600, 300, 150 négyszögöl méretben. A település élete szorosan összefügg a környező uradalmi települések életével és történetével. A környező falvak nyomásának hatására a településen templomot emeltek, mely félúton volt Venyim és Karácsonyszállás között. A templomot 1786-1787 évében építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1788-ban. Első lelkésze Koneider Dávid, jelenlegi lelkésze Papp László, de ő már egy új templomban szolgál, mert az előző templom elpusztult.  Az őt megelőző időszak két jelentős karakterű lelkésze:

LÁSZLÓ JÁNOS VINCE O.Cist. (1902, Hercegfalva -- 1977, Pannonhalma) Szentelték: Zirc, 1926. Ciszterci szerzetes, bölcsészdoktor, gimnáziumi tanár. 1951-től nyugdíjazásáig (1974) Mezőfalva plébánosa, valamint

DOLMÁNY ISTVÁN VENDEL O.Cist. (192
0, Hercegfalva -- 1989, Dunaújváros) Szentelték: Zirc, 1944. Ciszterci szerzetes, 1950-től fehéregyházmegyés papként régi ciszterci településeken szolgál: előszállási káplán, majd nagyvenyimi adminisztrátor. 1988-tól nyugállományban.

mf_telepulestort_iskola.jpgAz apátság nagy hangsúlyt fektetett a közoktatásra, ennek megfelelően az uradalom területén egyházi kezelésű iskolák épültek és működtek. Az első világháborút követően Herczegfalva is új iskolát kapott, mert a gyermeklétszám erőteljesen megnőtt és a régi épületek nem tudták kiszolgálni az oktatást.

mf_telepulestort_njozsef.jpgA település nevét József nádorról kapta és engedélyével nevezték el Herczegfalvának. A település nevét a szocialista időszakban változtatták Mezőfalvára, a névváltoztatási kez-deményezés az eredeti név visszaszerzésére napjainkban is tart. A falu névadójáról minden évben emlékhetet rendeznek, tiszteletére szobrot állítottak. mf_telepulestort_templomok.jpg


Templomaink egymást követően épültek. A később épült templom szolgálja napjainkban is az egyházközséget, a hívőket és a települést.


 


A szabadságharc kiemelkedő személyisége:
mf_telepulestort_hannig.jpgHANNIG András (Her-cegfalva, 1829 - Tósokberénd, 1903. aug. 26.) tanító, honvéd. Iskolái elvégzése után részt vett a szabadságharcban, majd Budán tanított. 1856-ban elnyerte a tósokberéndi római katolikus kántortanítói állást, amelyet azután 48 évig, haláláig töltött be. Igazi néptanító volt, szigorú és igazságos. 1899. január 8-án, 70 éves korában, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Fekete márvány síremléke a tósokberéndi temetőben található.

Kultúrális hagyományok, Népesség, nemzetiségek, szokások:
mf_telepulestort_lakossag.jpgA népesség a medencére jellemző stratégiai fontosság miatt változatos és színes, fellelhetők az összes nemzetiségek nyomai, melyek uralmukba vonták a területet, meghatározó a területen letelepült települési formákba rendeződő avar nemzetségre épülő rendezettség. A több eltérő hatalmi befolyás ellenére a területen éltek, behódoltak és betagozódtak az uralkodó nemzetek rendszerébe, így a honfoglaló elődeink népességébe is. Jelentős a Hantos-széki kunok betelepülése, a török hódoltság a terület elnéptelenedéséhez vezetett. Majd később betelepítéseket követően újraéledtek a környezet településeivel együtt. Jelentős német, rác, horvát és magyar újratelepítés történt. A II. világháborút követő, lakosságcsere során ez kiegészül Felvidéki, Székely és Bánáti betelepülőkkel. A népesség mind hagyományaiban, mind kulturális örökségükben eltérő értékrendjének ellenére békességben élt egymás mellett és kölcsönösen átvették egymás hagyományait, értékeit. A településen nem volt jellemző a tömbszerű nemzetiségi alapon létrejövő, elkülönült lakótömbök kialakulása. Ez főként az erőskezű egyházi kormányzásnak volt köszönhető, illetve a többséget alkotó német nemzetség rendszerető magatartásának.
A kultúrális hagyományok vezérfonalát a német nemzetiségi hagyományok képviselik, melyek színesednek a többi községalkotó nemzetiség hagyományainak szeleteivel. A szokások gazdag tárházát testesítik meg a termékenységi ritusokra épülő népünnepek és egyházi ünnepek. Jellemzőek a Karácsony a Betlehemezéssel, a farsang, a Húsvét, a májusfa állítás, a Pünkösd, a Szent István napja, az arató ünnep, a búcsú, a szüreti ünnep, az újbor ünnepe, számadó ünnep, a Halottak napja, a Mikulás és a Luca nap. Ezek egészülnek ki a fonóban lévő mindennapos összejövetelekkel, a nemzetiségi és egyéb bálokkal. A zenei életben létezett fúvószenekar, cigányzenekar, tamburás zenekar, citerás zenekar. A bandák igény szerint egyenként, vagy közösen biztosították a talpalávalót. A táncosok ismerték a nemzetiségek jellemzőbb táncait és így ez nem képezett akadályt a kor szórakozásában.
A nemzetiségek önállóan használták nemzeti nyelvüket, de az általános nyelvhasználat a magyar volt. A magyar nyelv sok nemzetiségi szó és szókapcsolat használatát vette át az együttélés során és ezek a köznapi érintkezésben általánossá váltak, használatuk ma is észlelhető és az itt élőknek természetesen hat.
A hagyományok ápolása a szocialista időszak alatt az új kulturális irányok bevezetésével fokozatosan háttérbe került és a kihalás felé vezető útra jutott. A rendszerváltás óta megkezdődött a hagyományok újraélesztése és a nemzetiségek önszerveződése. A nyitott határokon keresztül a kitelepített nemzetiségek jelentős segítséget nyújtanak és nyújthatnak a hagyományok újraélesztése érdekében.

Földrajzi adottságok:
mf_telepulestort_megye.jpgA település Magyarország középső részén a Dunántúli terület keleti peremén, Fejér megye déli részén helyezkedik el. A területegységet földrajzi értelemben a mezőföldi tájegységhez soroljuk.
A mezőföld egy jellegzetes geológiai átmenet az alföldi rónaság és a dunántúli középhegység, valamint a somogyi dombság között. Felületét löszhátakból képződött lankás platók alkotják, fő tengelyirányuk megegyezik a területre jellemző a Bakonyból fújó északnyugati széliránynak. A löszhátak talajának anyagára jellemző a jégkorszak utáni Pannon tengeri üledék, változó vastagságú humusztakaróval borítva.
A széljárta területeken megjelennek a Kiskunságra jellemző futóhomok foltok, melyek napjainkban is folyamatosan formálják a tájat. Jelentős mértékű eróziót végeznek a kevésszámú, de változó vízmennyiséget szállító helyi vízfolyások, melyek erek, patakok, csatornák formájában vannak jelen a területen.
Településünk is egy ilyen löszplatón, egy vízfolyás mellett alakult ki. A település szoros kapcsolatban áll a környező területekkel. A közlekedés több irányban kialakult, közvetlen a kapcsolat a megyeszékhellyel, a földvári híddal, a Sárréttel és a pentelei löszháttal. A település magassági értelemben rálátást biztosít a Duna partján lévő településekre, a környezetből a Szarvas-pusztai löszdomb emelkedik magasabbra, és ennek lábától indul a Sárrét tájegységre jellemző mély terület. A Sárrét lábánál elhelyezkedő Mindszetpuszta kőbánya érdekes színfoltja a mezőségnek, melyből vulkanikus eredetű puha kőzetet bányásztak (riolittufa), illetve bányászhatnak a közeljövőben.
A tájegység felszínét a kedvező talaj-adottságok következtében jelentős mértékben művelik. A növénytermesztés jellemzően gabona és kukoricatermesztés. A kertészeti kultúrák kisebb területeken szőlő és gyümölcstermesztés formájában vannak jelen.
A tájegység nevének alapját nyújtó mezők, rétek és legelők, már ritkábban és kisebb foltokban vannak jelen. A megmaradt mezőkön, ahol nem végeznek intenzív gazdálkodást fennmaradtak az őshonos gyep, fű, mezei virág és cserjefajok, ezek megőrzése érdekében több helyi védettséggel bíró területet alakítottak ki az érintett önkor-mányzatok. A terület rendelkezik több erdővel, erdőrészlettel. Ezek a fás ligetek általában telepítéssel jöttek létre, kevés őshonos erdőrész van bennük. Jellemző fafajok: bükk, tölgy, gyertyán, akác, jegenye, nyár és elvétve szil, kőris és vadgesztenye. A cserjés ligetek jellemző növényei a kökény, a bodza, a liceum, a makura, a vadszilva és a nyír.

Forrás: Rácz József építőmester jegyzeteiből

 

 
Cookie/süti kezelés
 
Kezdőlap | Mikulásfölde | Kereskedelem | Szabadidő | Online újságok | Közérdekű adatok | Adatvédelem
 
 Adatkezelési Tájékoztató
 
2008-2020 © Mezőfalva Önkormányzata - Minden jog fenntartva !