Mezőfalva Nagyközség Hivatalos Honlapja
Mikulás földje központi települése

Az oldal betűméretét a fenti 3 "A" ikonnal tetszése szerint változtatni tudja...

Ma 2017. április 23. vasárnap, Béla napja van.

Településtérkép

Mezőfalva településtérképe

Nagyítás

Időjárás

Kezdőlap arrow Intézmények és elérhetőségeik

mf_iskola.jpg


A mi iskolánk...

Az iskola épületében és szellemiségében is a község meghatározó tényezője. Hiszünk abban, hogy amilyen mintát mutatunk, az idővel talán példává válhat a gyerekek és a szülők számára is.

Szeretnénk minél többoldalúan fejleszteni tanítványainkat, ezért egyre sokoldalúbb oktatási formákat vezetünk be.

Kezdődött a német nemzetiségi nyelvoktatás bevezetésével, amelyet szülői kezdeményezés is támogatott. De idővel igény mutatkozott a második idegen nyelvként az angol oktatására, amelyet szerencsére szintén meg tudtunk szervezni. Nemcsak a hagyományos nyelvtanulásra van mód, hanem első osztálytól kezdődően választják a heti 4 órás intenzív kommunikatív nyelvtanulást is. Sok versenyen mérik meg tudásukat, rendszeresen indulnak az idegen nyelvi szépkiejtési versenyeken, színjátszó bemutatókon. A nyolcadikosok nagy megmérettetése a nyelvvizsga, amelyre az órákon kívül is rendszeresen készülnek. A dicsőségtáblákon egyre több nyelvvizsga bizonyítvány díszeleg, nemcsak alap- de középfokú is.

Az utazgatás sok idejét rabolná el a gyerekeknek, ezért szerveztük meg az alapfokú művészetoktatást helyben. Zeneiskolai oktatással kezdtük, amelyet fokozatosan fejlesztettünk tovább. A tantestületi tagjainkban is volt késztetés arra, hogy részt vegyenek ebben az oktatási formában, így többen vettek részt másoddiplomás, vagy tanfolyami képzésben, hogy még felkészültebben dolgozhassanak. Az alapfokú művészetoktatás valamennyi művészeti ágán folyik tanítás. Van zeneművészeti, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti, táncművészeti tagozatunk is. Fontosnak tartjuk, hogy önmaguknak is örömet szerezzenek, de másoknak is élményt nyújt az ő ténykedésük. Egyre több néző ül a növendékhangversenyeken a széksorokban, és évről – évre követik a gyerekek fejlődését.

Az ipar és képzőművészet munkáit folyamatosan figyelemmel kísérjük, mert kiállított munkáik az iskola állandó díszei. A fejlődés során kinőttük az épületünket, így birtokba vettük az udvarunkban lévő volt szolgálati lakást. A Kézművesház ad helyet a kerámiafoglalkozásoknak, ahol az elkészült munkákat saját égetőkemencékben égetjük ki. Itt dolgoznak a textilműves tanszak kis „takácsai”. Kezdetben szövőkereteken dolgoznak, de a képzés előrehaladtával már igazi szövőszéken szőnek. A sok eszköz beszerzéséhez rendszeresen igénybe veszünk pályázati forrásokat, hiszen ezek az eszközök bizony meglehetősen drágák.

Pályázati segítséget vettünk igénybe ahhoz is, hogy kemencét építsünk az udvarra. A gyerekeket érdekelte maga az építés folyamata is, de igazán nagy öröm az volt, amikor az első kenyér kisült. Alig győztük szelni a forró kenyeret! Egyéb kisközösségeknek is alkalma van a kemence mellett „piknikezni”, tartottak itt összejövetelt osztályközösségek, de a polgárőrök is.

Hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre, fontosnak tartjuk azt, hogy minél több lehetőség legyen a testmozgásra. Valamennyi testnevelés órát tornateremben, vagy az újonnan kialakított tornaszobában tartunk. A sportudvaron kézilabdázni és kosárlabdázni is lehet, és a nagy egybefüggő zöld felület sokféle sportmozgásra és játékra alkalmas.

mf_tanarok.jpg

Iskolánk történelme...
A hercegfalvi elemi iskolát a zirci apátság alapította 1815-ben. Fenntartója az apátság, illetve a római katolikus egyházközség volt közel százharminc esztendeig. Az iskola bővítéséhez, valamint az iskola működtetéséhez anyagilag folyamatosan és egyre növekvő mértékben a község is hozzájárult.

A hercegfalvi tanodának 1841-ben két jeles tanítója Hanik András és Hanik Antal A tankötelesek száma ekkor kettőszázhúsz volt, de a gyerekek csak télen jártak iskolába.

1875-ben már négy tanító dolgozott a négytantermes iskolában. Fő tantárgyak voltak a vallástan, írás, olvasás, számolás, éneklés, testgyakorlás. A beírt gyermekek száma háromszázharminchárom.

A tanítót a tanulók és azok szülei is „mesternek" szólították, személyiségét feltétlen tisztelet övezte.

A tantermek túlzsúfoltsága miatt a régi iskola mellé egy új rész épült apátsági és községi összefogással 1909-ben.

1940-ben hét tanteremben hét tanító oktatott. A beiratkozott tanulók száma ötszáztizenhat volt.

A két világháború közötti időszak kiemelkedő pedagógusa Kovács Ferenc kántortanító, aki negyedszázadon át volt az iskola igazgatója.

Az iskola épületét az 1950-es évek végén nyolctantermes lett. Ekkor tizennyolc tanulócsoportot oktatott huszonnégy fős tantestület, két műszakban, Kiss Kálmán igazgató vezetésével.

Az iskola bővítése és korszerűsítése tovább folytatódott, amikor Bán Gergely került az iskola élére 1966-ban. Az ő negyedszázados igazgatói munkássága alatt megépült a keleti-, majd a nyugati tömb tizennégy tanterme, a tornaterem és a nyelvi labor.

Az 1990-es években elkészült a padlástér részleges beépítése, a technikai és számítástechnikai szaktantermek kialakítása.