Mezőfalva Nagyközség Hivatalos Honlapja
Mikulás földje központi települése

Az oldal betűméretét a fenti 3 "A" ikonnal tetszése szerint változtatni tudja...

Ma 2024. március 29. péntek, Auguszta napja van.

Kezdőlap arrow Önkormányzat arrow Gazdasági programok arrow Gazdasági program 2010-2014



Mezõfalva Nagyközség Önkormányzatának

GAZDASÁGI PROGRAMJA

2010. október 3 – 2014 októberéig


I. fejezet


Bevezetõ




A település 1811-es alapítása óta központi szerepet tölt be a térségben. Az elmúlt idõszak változásaiban azonban, ez egyre inkább alulértékelõdött. A mostani gazdasági programnak egyik legfontosabb célkitûzése kell, hogy legyen, hogy a nagyközség térségben újra központi, meghatározó szerepet töltsön be. A változások miatt azonban figyelembe kell venni, hogy a központi finanszírozás, a pályázati források is a kistérségeket és a régiókat részesítik elõnyben, ezért a folyamatos egyeztetések kapcsán kompromisszumokat kell kötnünk annak érdekében, hogy a falu erõs ütemben tudjon fejlõdni.


Fontos prioritás az, hogy odafigyeljünk környezetünk védelmére, hogy gyermekeink egy egészségesebb tisztább környezetben tudjanak felnevelõdni. Nagyon fontos feladatnak tartom a község közoktatásban betöltött szerepének erõsítését, gondolok itt az óvodai nevelésre, az alapfokú oktatásra, a mûvészetoktatásra és a középiskolai kérdésre. A település nemzetközi kapcsolataival nem sikerült testvér-települést találnia. Fontos, hogy ezt a kérdést rendezzük, ezt támasztja alá az is, hogy a községben német kisebbségi önkormányzat mûködik, ebben a munkában az õ segítségükre is számítok.



II. fejezet



Rövid történeti áttekintés



Mezõfalva nagyközség a Mezõföld délkeleti részén fekszik, amely terület legelõkben gazdag, kiváló termõföldû és vízfolyásokkal is ellátott, földmûvelésre kiválóan alkalmas. Éppen ezért e terület mindenkor biztos megélhetést nyújtott az ott megtelepedõ emberek számára.

Miután a magyarság 896-ban véglegesen megtelepedett, Géza fejedelem besenyõket telepített le ezen a vidéken és a besenyõ telepek bizonyos önállóságot élveztek egészen a 14. század közepéig. Ispánságukat Nagy Lajos király szüntette meg, felvette õket az országos nemesek sorába. A mezõfalvi vidék királyi birtok volt és folyamatosan lakott, a 10-13. századból több helyen ismerünk falvakat.

A tatárjárás elpusztítja a terület lakosságának nagy részét. A XV-XVI. század lakossága a török korban elpusztult.

A Mezõföld kis településeinek hálózatát nem kiemelt morfológiai adottság, jelentõs vízi vagy közlekedési út hozta létre. Erre a tájra a termõföld vonzotta az embereket.

A tatárok után a törökök dúlják végig a területet.

1659-tõl Mezõföld nagy része a Zirci Apátság birtoka lett, ennek egy részét alkotta a mai Mezõfalva területe. A területek része a ciszterek és a két világi birtokos tulajdonában maradt egész 1947-ig. A település közigazgatási területének kb. 80%-a egyházi 10-12%-a világi nagybirtok volt.

A térség tudatos fejlesztését, a birtokrendszer megszerzését 1766-tól kezdte meg a német apátsághoz tartozó Zirci Apátság.

A XVIII. század végétõl kb.4500 katasztrális holdanként, sakktáblaszerûen alakították ki a vízfolyások mellett a majorrendszert.


A XIX. század elején az intenzív mezõgazdasági mûvelésre való áttéréshez többmunkás kézre volt szükség, így 1812-ben Dréta Antal zirci apát József királyi herceg közbenjárásával Hercegfalva néven új, szabályos utca és telekrendszerû jobbágyfalut telepített a térségbe.

A telepített emberek kétharmad része sváb származású volt, akik Mór környékérõl érkeztek ide. A lakosság többi része magyarnak, szlávnak, tótnak tartotta magát.

A jobbágyfaluhoz hasonló rendszerben alakították ki az 1830-as évektõl kimért szõlõhegyet, a Hercegfalvi szõlõket.


Hercegfalva 1848 után élte „virágkorát” . Az 1848-as szabadságharc után a nagy számú német többség miatt kapott a település kiemelt szerepet az újraszervezõdõ közigazgatási rendszerben. A település járási székhelyként mûködött 1850 és 1854 között. Hercegfalu járáshoz tartozott ezen idõszakban négy mezõváros (Adony, Dunapentele, Cece, Sárosd). Valamint kilenc falu, összesen 13 település.

A XX. század eleji gazdasági válság és az I. világháború nehéz idõket hozott a mezõföldre is.

A térségbõl sok munkás ember vándorolt ki Amerikába. A faluból 1241 férfit vittek el frontszolgálatra.


A két világháború között virágzó mezõgazdasági termelés Hercegfalva térségének gazdagodását is szolgálta. A hat majorban népiskolai oktatás folyt. Kiépült a vasúthálózat, 1938-ban felszentelték az új plébánia templomot, több majorság a mai formájában kialakult, vasúton értékesítették a jó minõségû gabonát, naponta szállítottak tejet Pestre.

Mezõföld ezen része a II. világháborúban hadmûveleti terület volt. 1946. májusában a térségbõl több ezer németet telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe.

1949-tõl megkezdõdött a tsz-ek szervezõdése.1958-ban már a földterületek 98%-a állami tulajdonban van. A Mezõfalvi Állami Gazdaság 1960-ban a térségben már 17.600 hektáron gazdálkodik.


1954-1990 között a mezõgazdasági termelés fellendül, de már a 70-es évektõl egyre többen Dunaújváros üzemeiben dolgoznak.


Mezõfalva belterülete majdnem a kétszeresére nõ 1945-1980 között. Fentieken túl a belterületi népesség nagymértékû növekedése részben a Honvédség fejlesztõ szerepének, részben Dunaújváros erõteljes munkaerõvonzásának köszönhetõ. 1961-ben kiépül a Mezõfalvát Dunaújvárossal összekötõ út.








A rendszerváltást követõen, a 90-es évek elején a mezõgazdaság és az ipar országos válsága súlyos helyzetbe hozta a térség településein élõket is. Az addig a termelõszövetkezetben, az állami gazdaságban és a dunaújvárosi ipari üzemekben (vasmû, házgyár, papírgyár) dolgozó mezõfalviak létbiztonsága megrendült. Ezzel egyidejûleg több dunaújvárosi lakó költözött a településbe, ahol az alacsony telekárak mellett saját lakáshoz juthattak, és saját kertjük mûvelésébõl egészíthették ki csekély jövedelmüket.



Az Állami Gazdaságból létrejött Mezõfalva Zrt, a 90-es évek végén magánkézbe került, a cég a tartós bérletbe adott állami tulajdonú földeken gazdálkodik. A tsz megszûnt, a hozzá tartozó földterületeket a kárpótlás során magántulajdonba adták, így meglehetõsen elaprózott birtokszerkezet alakult ki. A majorok egy részében megszûnt a tevékenység, az épületek és az infrastruktúra állaga leromlott.

Az utóbbi években a korábban Dunaújvárosban dolgozó helyi lakosok egy része magánvállalkozóként önállóan keresi a boldogulást.

Nehezen, de mégiscsak meginduló birtokkoncentráció, a családi gazdaságok kialakulása, valamint az országos és uniós támogatási és pályázati rendszerek bevezetése kedvezõ változásokat jelenthet a mezõgazdaságban. A dunaújvárosi üzemek helyzetének stabilizálódása várhatóan újra foglalkoztatni tudja a környék szabad munkaerõ-kapacitását.



III. fejezet



Helyzetelemzés



1.) A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága


A település Dunaújvárostól 16 km-re nyugati irányban helyezkedik el, két fõ közlekedési út találkozásánál, amelyik a Dunaújváros – sárbogárdi út és a Székesfehérvár – dunaföldvári út. A település a Mezõföldön helyezkedik el, területe alapvetõen sík. A település külterülete 8006 hektár, belterülete pedig 276 hektár. A külterületen jellemzõ a szántóföldi növénytermesztés, ami a jó minõségû csernozjom talajokon biztosított.


Várhatóan a megépülõ M8-as autópálya, ami érinti a települést, elõnyöket hozhat a község számára. A település alapvetõen mezõgazdasági adottságú, ebbõl adódóan nem számít jelentõs foglalkoztatónak. A Dunaújváros közelségét kihasználva azonban, a Dunai Vasmû jelentõs számú mezõfalvi lakost foglalkoztat.











2.) Fõbb demográfiai jellemzõk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2007. évi

2008. évi

2009. évi

2010. évi

Állandó lakosok száma

5.094

5.038

4.908

4.900

0-10 évig

588

568

549

502

11-20 évig

727

704

672

643

21-30 évig

761

713

699

686

31-40 évig

778

799

794

785

41-50 évig

688

667

681

691

51-60 évig

713

737

733

726

61-70 évig

407

400

403

406

71-80 évig

344

351

350

345

81-90 évig

84

93

104

112

90 év felett

4

6

5

4

 

 

 

 

 

Születettek száma

54

35

41

33

Mezõfalvi anyakönyvbe bejegyzett házasságkötések száma

14

14

11

8

Mezõfalvi házassági anyakönybe jegyzett házasságok felbontása (válások száma)

15

14

15

19

Elhunytak száma

64

58

51

62

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




3.) Az infrastruktúra helyzete


A település közúton jól megközelíthetõ, a vasút kiépítettsége meg van ugyan, azonban az állomás falutól való távolsága jelentõs, ezért nem meghatározó. A településen az ivóvíz-, gázhálózat a teljes belterületen kiépített, a szennyvíz-csatorna beruházás I. ütemének próbaüzeme május 31-én lezárult és idõleges üzemeltetõt az év végéig bíztuk meg az üzemeltetési feladatok ellátásával. Itt a település mélyebben fekvõ részei kerültek csatornázásra, illetve megépítésre kerültek a fõmûvek. A település teljes területén megoldott a vezetékes telefonellátottság, azonban a mobil szolgáltatók terjedésével a lakosok bizonyos száma, - mivel a vezetékes telefonját nem használta – ezért kiköttette. Igénybe vehetõ még a településen a kábeltelevízió szolgáltatása is. A településen megoldott a szilárd hulladék elszállítása is, mely heti rendszerességgel történik.


4.) Vállalkozási tevékenységet végzõk száma, összetétele


A településen vállalkozási tevékenységet végzõk száma és összetétele 2006-ban.


Ágazat

Vállalkozások száma

Ipar

11

Építõ ipar

35

Mezõgazdaság

25

Távközlés, közlekedés

10

Kereskedelem

54

Vízgazdálkodás

2

Egyéb anyagi

53

Egészségügy, szociális, kulturális

13

Összesen

203








5. ) az önkormányzat által ellátott feladatok és mûködtetett intézmények, humán erõforrások alakulása



Az önkormányzat fõbb intézményei:

- Petõfi Sándor Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Pedagógiai szakszolgálat és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény.

Címe: 2422 Mezõfalva, József nádor u. 13.


A község központjában lévõ épület komplexum a gyermekek oktatásának testi, szellemi fejlõdésének szinte minden részét biztosítja.


Iskola:

tanulói létszáma

Pedagógus létszáma

Technikai dolgozók létszáma

Pedagógus asszisztens

Mezõfalva: 381 fõ

34 fõ

6 fõ


Daruszentmiklós: 104 fõ

10 fõ

1 fõ


Hantos: 42 fõ

6 fõ

1 fõ

1 fõ

Összesen: 527 fõ

50 fõ

9 fõ


Az iskola életében a 2007-es év jelentõs változásokat hozott. A szegregált osztályok megszüntetésével megvalósításra került a teljes integráció, amely 2007. szeptember 1-tõl bevezetésre került. Ezzel kapcsolatosan szakértõket kértünk el annak elbírálására, hogy az iskolában dolgozó pedagógusok felkészültek-e arra, hogy ezt a teljes integrációt eltudják-e végezni. Az Õ egyértelmû állásfoglalásuk az volt, hogy tanítóink, tanáraink egyaránt felkészültek a feladat ellátására. A másik még jelentõsebb horderejû változás az iskola életében, hogy Daruszentmiklós községgel bõvült intézményi társulásunk. Az iskolában létrehoztuk az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, melynél fontos célkitûzés, hogy kistérségi feladatokat is ellásson annak érdekében, hogy a plusz normatívát le tudjuk rá hívni. Így kistérségi szintû feladatot ellátunk logopédiában és gyógytestnevelésben is. A korai fejlesztést és az SNI-s gyerekek ellátását megszerveztük. Tagintézményeinkben végezzük a SNI-s plusz órák leadását, mellyel szintén javítottuk költségvetési pozíciónkat. Befejeztük az iskolai infrastrukturális és eszközfejlesztés címû pályázatot, melynek eredményeként 280 millió Ft-os értékben növekedett iskolánk értéke. A Napközi Otthonos Óvoda címe: 2422. Mezõfalva, Kinizsi u. 48.


Óvoda:

Gyermekek létszáma

Óvónõk létszáma

Dajkák létszáma

Mezõfalva: 152 fõ

13 fõ

6 fõ

Daruszentmiklós: 55 fõ

4 fõ

2 fõ

Hantos: 26 fõ

2 fõ

1 fõ


Az óvodában is bõvült intézményi társulásunk Daruszentmiklós községgel. Óvodánkban elõttünk álló feladat, hogy a nyugdíjas állományú dolgozókat fiatalok váltják fel, akik természetesen elsõsorban helyiek lesznek. Az óvodánál elõttünk álló feladat az óvodai tornaszoba kialakítása.

Az óvoda mellett mûködik a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésében a konyha. Itt elsõdlegesen az óvodások étkezésének biztosítása, ezen kívül iskolai étkeztetés és szociális, valamint dolgozói étkeztetés is történik.

A konyhával szemben támasztott legfõbb követelmény, hogy az ételek elkészítése során elõnyben részesítse az idényszerû friss alapanyagokat. A konyhánk új funkcióval is bõvült az elõzõ idõszakban, melyet a mostani ciklusban is el kell, hogy lásson, ami nem más, mint hogy a rendezvényeken is komoly szerepet kaptak a konyha által készített ételek.


Egészségügy


Az egészségügyi alapellátás Mezõfalván teljes körûen biztosított. A falu felnõtt lakosságát két körzeti orvos látja el. Felnõtt körzeti orvosainknál várhatóan gyermekáldás miatt fontos feladat lesz a helyettesítésük megszervezése. Külön biztosított a gyermekorvos, illetve vállalkozóként dolgozik a fogszakorvos. Kisebb labor fenntartását is biztosítjuk annak érdekében, hogy az alapvetõ orvosi laborvizsgálatokat itt a helyszínen el tudjuk végezni, és ne kelljen a lakosságnak ezért Dunaújvárosba utaznia.


Szociális ellátás


Az önkormányzat fenntartásában mûködik a Szociális-, Családsegítõ-, és Gyermekjóléti Intézmény. Fontos megemlíteni, hogy ez az intézmény szakemberrel teljes körûen ellátott. Megoldandó feladatként fogalmazódik meg az intézménynél a jelenlegi épület átalakítása, illetve esetlegesen új épület bevonása az intézményi feladatellátásba. Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy az intézmény egyre nagyobb ügyfélkört kell, hogy kezeljen.







Sport, kultúra



Az önkormányzat intézményként üzemelteti a Könyvtárt és a Mûvelõdési Házat. Az õ elsõdleges feladatuk a könyvtár mûködtetése és a mezõfalvi kulturális élet szervezése. Ennek helye egyrészt az iskola épületében lévõ könyvtár, valamint a Kinizsi utcai mûvelõdési ház. 1 fõ könyvtáros, 1 fõ intézményvezetõ és két fõ takarító a jelenlegi személyzet.

Míg az elõzõ idõszakban a mûvelõdésszervezés kapta a prioritást, a mostani ciklusban a könyvtár véglegesítését kell megoldanunk. Itt a könyvtárosunk végzi az állás betöltéséhez szükséges tanfolyamot. A civil szervezetekkel sikerült kapcsolatunka életszerûvé és mûködõképessé tenni és ez által nagyon komoly szerepet vállalnak a falu életében.


A sport területén elõre léptünk, rendeztük viszonyunkat az elõzõ ciklusban még aggályosnak ítélt Budafilter Kft. ügyvezetõjével, Simon Lajos úrral. Külön választottuk költségvetésileg a Mezõsport Kft és a MEDOSZ költségvetését, így rendezve a feladatokhoz tartozó költségek viselését is. A ciklusban szintén fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjon a sport támogatása, mivel gyermekeink egészséges felnevelése nagyon fontos az önkormányzat szempontjából. A ciklusban várhatóan lehetõvé válik, hogy a társasági adó 70 %-át utánpótlás nevelésre fordítsák a cégek. Annak megteremtése, hogy ezt a mezõfalvi utánpótlás nevelést fogadni tudja, fontos elõttünk álló feladat, melynek jelenlegi ismereteink szerint fontos feladata lesz egy csak ezzel foglalkozó közalapítvány létrehozása.



Környezeti állapot


Nagyon fontos leszögezni azt, hogy Mezõfalva nagyközség területén környezetszennyezõ üzem nem végez tevékenységet. A vízrendszer jelenleg a község tulajdonában van és hosszú távon is itt kell tartani. Elõttünk álló feladat, hogy a beton-azbeszt csõhálózat cseréjét folytatni kell a településen, valamint új településrészekre gerincvezeték biztosítását is meg kell oldanunk. A környezet állapotának szempontjából meghatározó lesz az elkövetkezendõ idõszakban a csatorna-beruházás II. ütemének kivitelezése. Folytatni kell a minden évben komoly anyagi forrásokat igénylõ illegális szemét visszaszorítását, növelni kell a szelektív hulladékgyûjtés szerepét a településen. Fontos megemlíteni, hogy a GWE Budafilter Kft. környezetvédelmi beruházást hajt végre a településen, mellyel pet-palackok újrahasznosítását fogja végezni. Itt a beruházás kapcsán 43 új munkahely fog létesülni ebben a ciklusban. Az elõzõ ciklusban harcot indítottunk már az illegális fakitermelõkkel szemben, aminek eredményeit az erdõgazdálkodók érzik. Ezt a munkát folytatni kell, s minden évben rendszeressé kell tenni. A 2010-es év extrém csapadékmennyiséget hozott az egész országra, ennek kezelése nagyon komoly feladat volt kül - és belterületen egyaránt. Pályázatos forrás keretében rendezni kell a belvízelvezetõ rendszert belterületen. A külterületek kapcsán fontos, hogy egyeztetéseket folytassunk le a gazdákkal, mivel a Vízi -Társulat jelenlegi formájában nem fog tovább mûködni. Fontos megvizsgálni az önkormányzat tulajdonában lévõ területet kertészeti hasznosításának a lehetõségét.



Az önkormányzat tulajdonában lévõ Páskom tó és a mellette lévõ 10 hektáros szántó terület egy olyan meghatározó fejlõdési irányt ad a falunak, ahol zöldövezeti telkeket alakíthatunk ki, segítve ezzel az ide települõ emberek letelepedését. Komoly érték a föld. Ez a mi községünk területén azért is jelent komoly értéket, mivel a mezõföldnek egyik legjobb részén helyezkedik el a település, a szántóföldi növénytermesztés számára megfelelõ környezetet jelent. A település körül az erdõterület aránya (erdõsültség is) jónak mondható, ami a levegõ tisztaságára, oxigéntartalmára pozitív hatással van.


A teleülés hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere


Az önkormányzatnak fel kell venni a kapcsolatot a környezetében mûködõ jelentõs vállalatokkal, vállalkozásokkal, tájékoztatni kell õket az önkormányzat gondjairól, nehézségeirõl és céljairól. Mivel jelen vannak a község életében, ezért kell, hogy õk szerepet kapjanak a hosszabb távú elképzelésekben is.


Sajnálatos dolog az, hogy a községnek nincs testvértelepülése. Ennek kiépítése, kialakítása az elkövetkezendõ idõszak feladata lesz. Felvettük a kapcsolatot az Ausztriában Linz mellett lévõ Herczogsdorf nevû településsel, valamint a szlovákiai Kisújfaluval. A ciklusban feladat lesz a testvér-települési kapcsolat létrehozása.



Megvalósult és tervezett fejlesztések


Az elmúlt 8-10 évben megvalósult fejlesztések:

  1. Energiatakarékossági program: 10 millió Ft

- fûtéskorszerûsítés,

- világításkorszerûsítés

  1. Közvilágítás korszerûsítés 10 millió Ft

  2. Önkormányzati utak aszfaltozása 17 millió Ft

  3. Könyvtár felújítása 3,5 millió Ft

  4. Eü. Központ bõvítése gyermekorvosi rendelõvel 4,2 millió Ft

  5. Családsegítõ központ kialakítása 1,8 millió Ft

  6. Belterületen 4 db buszöböl kiépítése 18 millió

  7. Butikok elõtt szerviz út, járda kiépítése 3,5 millió Ft

  8. József nádor szobor állítása, park kialakítása 4,2 millió Ft

  9. 3 km járda építése 3,5 millió FT

  10. ravatalozó felújítása 3,2 millió Ft

  11. Rákóczi utcai játszótér felújítása, kialakítása 7,0 millió Ft

  12. Parkok kialakítása 1,2 millió Ft

  13. Szennyvízcsatorna I. ütem megépítése 980 millió Ft

  14. Iskola tetõtér beépítése 4,5 millió Ft

  15. Óvoda vizesblokkok felújítása 5,4 millió Ft

  16. Iskola vizesblokkok felújítása 1,8 millió Ft

  17. Óvoda konyha építése 4,5 millió Ft

  18. Bartók utca aszfaltburkolat felújítása 11,5 millió Ft

  19. Parkolók építése 1,8 millió Ft

  20. Információs táblarendszer kialakítása 1,5 millió Ft

  21. Iskola infrastrukturális fejlesztése és akadály-mentesítése 280 millió Ft







Tervezett és a ciklusban megvalósult fejlesztések:


  1. Belterületi buszöböl építése 4 db 12 millió

  2. Járda építés folytatása 15 millió Ft

  3. Csapadékvíz elvezetõ árok felújítás 100 millió Ft

  4. Semmelweis utca páratlan oldalon parkoló kialakítása 6,5 millió Ft

  5. Fõterek kiépítése 65 millió Ft

  6. Mûvelõdési központ tervezése, építése 65 millió Ft

  7. Polgármesteri Hivatal tervezése, építése 420 millió Ft

  8. Belterületi aszfalt-utak felújítása csatorna után 100 millió Ft

  9. Tanuszoda építése, tervezése 260 millió Ft

  10. Óvoda tornaszoba építése 30 millió Ft

  11. Óvoda udvarfelújítás 4,8 millió Ft

  12. Szennyvízcsatorna II. ütem kivitelezése 664 millió Ft

  13. Ravatalozó felújítás folytatása (egyházi feladat) 4 millió Ft

  14. Csomópont kialakítása 4,2 millió Ft

  15. Játszótér felújítása és építés folytatása 28 millió Ft

  16. Kerékpárút építése 120 millió Ft

  17. Építési telek kialakítás, közmûvesítés 60 millió Ft

  18. Ivóvízhálózat rekonstrukció 240 millió Ft

  19. Egészségház infrastrukturális fejlesztése 75 millió Ft

  20. Civil Ház fejlesztése 100 millió Ft

  21. Iskolai informatikai rendszer fejlesztése

(Hantossal, Daruszentmiklóssal közösen) 32 millió Ft


Az elõttünk álló négy év legfontosabb feladata az, hogy nyertes pályázatainkat megvalósítsuk, melyben természetesen nagyon komoly önrész is szerepel. A pályázatok önrésze a 2011. évi költségvetésben biztosított. A csatornapályázatnál a pályázat beadásakor önkormányzati hitelfelvétel formájában biztosítjuk az önrész igazolását, a kivitelezésre pedig várhatóan a megalakulandó Vízi- Közmû Társulat által felvett hitellel. A csatorna-beruházás megvalósításában illetékes jogi önkormányzati társulás pénzügyeinek elszámolására szakértõt alkalmazunk annak érdekében, hogy az elszámolásaink úgy készüljenek el, hogy a beruházások áfáját vissza tudjuk igényelni. Ellenkezõ esetben tovább nehezítjük az önkormányzat pénzügyi helyzetét.


 

A község útjain súlykorlátozást vezettünk be, melynek alapján a nehéz gépjármûvek kitiltásra kerültek. Azonban fontos leszögezni azt is, hogy az intézkedésnek nem az volt a célja, hogy megbénítsa a falu életét, hanem az, hogy a meglévõ útjainkat a károsodástól megvédjük. Külön kérelemre behajtási engedély adható. Ki kell alakítani egy olyan övút rendszert, amelyet a gazdák tudnak használni traktorokkal, kombájnokkal és az õ közlekedésüket biztosítani kell. Ennek kapcsán vissza kell állítani a falu végén a Rózsa utca utáni földutat. Az elõzõ testület a régi cigánytelep területét megvásároló vállalkozónak tett olyan jellegû ígéretet, hogy amennyiben a parkolót kialakítja, úgy az ehhez szükséges rendeletet a testület megalkotja. A parkoló melletti cigánytelep megszûnt.


Fontos fejlesztési iránya a községnek a Rendezési Tervben megjelölt ipari park területének hasznosítása. A tervezett fejlesztések között azonban két dolgot fontos kiemelni, az egyik hogy a község csatornázottságát a teljes területre ki kellene terjeszteni, ezzel kapcsolatosan kezdeményeztük, hogy a régió kiemelt projektjeinek listájára felvegyék Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag, Mezõfalva szennyvíz beruházásának II. ütemét. Ez olyan komoly pénzügyi terhet jelent, hogy amennyiben ez a beruházás elindul, az önkormányzat minden szabad forrását igénybe veszi. De ennek ellenére azt gondolom, hogy a beruházás olyan jelentõségû, hogy meg kell valósítani.

Másik kiemelt fejlesztésünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv által lehetséges fejlesztésként meghatározott TIOP keretében az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Itt egy átfogó átalakításra van szükség, amely szigetelést, nyílászáró cserét és kisebb átalakításokat hozna magával.



A település jelenlegi állapotában meglévõ gyenge és erõs pontok



Erõsségek:

Fejlesztésre váró területek biztosítottak

Stabil gazdálkodás

Jó közlekedési lehetõség

Aszfaltozott úthálózat

Civilszervezetek mûködése

Gyengeségek:


Kevés munkahely

Gyenge vállalkozások


Lehetõségek:


Földrajzi elhelyezkedés

M6-os autópálya közelsége

Fejleszthetõ turisztikai lehetõségek (gyógyvíz, lovas turizmus, stb)

Vállalkozásbarát önkormányzat

 


Veszélyek:


A nagyközség további fejlõdése megtorpanhat





Fejlesztési koncepció


Fejlesztési alapelvek



Az elkövetkezendõ idõszakban a település számára továbbra is meghatározó feladat lesz környezetvédelem. A környezetvédelemhez kapcsolódik a csatorna-beruházás, az ivóvízhálózat-rekonstrukció, gyermekek egészségesebb környezetben történõ felnevelése, illetve a hulladékgazdálkodás.



Az elõttünk álló négy évben – úgy, ahogy az elmúlt idõszakban is – meg kell próbálnunk a település számára fontos fejlesztéseket megvalósítani. Az elsõ két év várhatóan az elõzõ ciklusban elnyert pályázatok megvalósításával kapcsolatos feladatokat fogja jelenteni. Míg az elõzõ négy éves ciklus is a csatornáról szólt, úgy a mostani négy éves ciklus is várhatóan a csatornáról fog szólni, azonban itt már ki kell emeljük, hogy a megvalósítással a folyamat vége felé közeledünk. Természetesen rendeznünk kell a teljes csatornahálózatunk üzemeltetését is, melyet a 2012-ben lejáró vízhálózattal együttesen érdemes majd üzemeltetnünk. Ennek elsõdleges indoka az, hogy a két rendszer üzemeltetése kapcsán nagyon sok költség megtakarítható az együttes üzemeltetésnél. Fontos feladat lesz, hogy a csatorna-beruházás befejezésével a lakosságot igenis meg kell gyõzni arról, hogy a rendszert használja, ezáltal a környezeti terhelést csökkentse.


A pályázataink megvalósítása során a kialakult szakmai stáb bizonyította hozzáértését az iskola-beruházás lebonyolításakor, ezért ezen nem kívánunk változtatni, a jövõben is velük szeretnénk együtt dolgozni a pályázatok benyújtásától a kivitelezésig.



A falusi turizmus területén az önkormányzat jelentõs elõrelépéseket tett a tájház rendbetétele és programjaink magas színvonala, jó látogatottsága kellemes kikapcsolódást nyújt az idelátogatóknak és a helyi embereknek is. Helyi értékeink védelmérõl gondoskodnunk kell a jelenleg érintett tulajdonosok bevonásával.


Az önkormányzat az elõzõ ciklusban a szolgálati lakások terén jelentõs csökkentést hajtott végre. A rendezéssel egy régóta húzódó probléma került nyugvópontra. Természetesen a meglévõ ingatlanjaink folyamatos karbantartása változatlanul komoly gondot jelent az önkormányzat számára. Meg kell vizsgálni ingatlankataszterünket, melyben az önkormányzat tulajdonában lévõ, de jelenleg nem használt ingatlanok további sorsáról a képviselõtestületnek döntenie kell.



Elõrelépés történt a közbiztonság területén, miszerint két körzeti megbízottunk van, akik itt teljesítenek szolgálatot. Fontos a jövõben odafigyelnünk arra, hogy minél kisebb számú elvezénylésük legyen más feladatra. Természetesen a körzeti megbízottak a polgárõrséggel közösen kell, hogy dolgozzanak a jövõben is. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az általunk elsõként bevezetett településõri szolgálat sajnos megszüntetésre került.



Változatlanul megoldandó feladatként áll elõttünk a Kinizsi u. végének aszfaltozása, azonban itt el kell mondani azt, hogy a hajdan 15 ezer Ft, mára megtízszerezõdött, amit a lakosok a mai helyzetben nem tudnak finanszírozni. Természetesen keresni kell a további pályázatos lehetõségeket. Útjaink elhasználódtak, nagyon sok helyen, nagy területen károsodtak, szakmailag újra szõnyegezést javasolnak a szakemberek, de ez pénzügyi szempontból jelenleg megvalósíthatatlan. Természetesen a tavaszi és õsz végi útjavításokat folyamatosan folytatni kell.



A program megvalósításának ütemezése:



Mint azt már fent említettem, a nyertes pályázatok megvalósítása ma a közbeszerzési fázisnál tart. Természetesen a további pályázatoknál azok megvalósítása a kiírás függvénye lesz. Csatorna-beruházásunk II. ütemét várhatóan az idei évben el tudjuk kezdeni, ami pozitív ezzel kapcsolatosan, hogy az elsõdleges számítások alapján nem igényel külön önkormányzati hitelfelvételt a megvalósítás. Biztos vagyok abban is, hogy továbbfejlõdésünk szempontjából meghatározó, hogy a településnek a polgármesterrel együttmûködõ képviselõtestülete van és az azt kiszolgáló hivatal magas színvonalú, megbízható szakmai munkát végez.




Mezõfalva, 2011. március 24.





Márok Csaba sk.

polgármester




 
Cookie/süti kezelés
 
Kezdőlap | Mikulásfölde | Kereskedelem | Szabadidő | Online újságok | Közérdekű adatok | Adatvédelem
 
 Adatkezelési Tájékoztató
 
2008-2020 © Mezőfalva Önkormányzata - Minden jog fenntartva !